Лейхтман Х. (ред.) Семиязычный словарь музыкальных терминов

A

SZ6TAR

RENOSZERE

ES

HASZNALATA

Altallmos

tudnlvaJOk

1.1

A zenei terminol6gia e hetnyelvü szotoranak szerkesztesi alapnyelve a nemet. Azert, hogy

ez az alapnyelv ne

valjek

kitüntetett

vezernyelvve, a szotar cimszavait nemzetközi abecebe

soroltuk ugy, hogy a nemet zenei szaknyelv minden olyan müszavat

es

szakkifejezeset,

amely nyilvanvaloan vagy legalabbis jelenlegi ismereteink szerint a

szotar valamelyik nyelve-

MI szarmazik, lehet61eg az illeW nyelven

vettük

fel

cimszonak. {gy peldaul a Paradiddle,

Akkord, Arpeggio, Gitarre,

Cymbal

es

Balalaika eredetileg nemet cimszavak összeteteleikkel

együtt

angol, francia, olasz, spanyol, magyar

es

orosz cimszavak lettek;

tehat

paradiddle, ac-

cord, arpeggio, gUitarra, cimbalom,

OaJlaJIaHKa.

Azokat a kifejezeseket, amelyek a szotarba

fel nem

vett

egyeb nyelvekb61 szarmaznak vagy eredetük homalyos, ne met cimszokent

tar-

tottuk

meg. A tüzetes terminologiai elemzes minden bizonnyal fog talalni

javitanivalot

ezen a

rendszeren, a

sz6tar hasznalojanak azonban az alapnyelv kerdese teljesen erdektelen.

Amint

az

Ell5szo

is

utal ra, nagy gondot forditottunk az egyes nyelvek

sajat

zenei szokincsenek

alapos feldolgozasara.

1.2 A

szavakat

es

kifejezeseket egyetlen folyamatos betürendbe soroltuk (az oroszt illeWen vö.

1.5

es

1.6). A betürend alapja a 26 betüs latin abece; az egyes nyelvek különleges betüi

-

több

jegyü betük, diakritikus jellel ellatott, ekezetes betük - szoros abece szerinti

helyü~

kön talalhatok. A spanyol

es

a magyar nyelv sajatos abecerendjet (c, ch;

I,

11;

n, ft; illetve

c,

cs; d, dz, dzs; g, gy;

I,

Iy; n, ny; s, sz; t, ty;

z,

zs)

nem

vettük

figyelembe; e

ket-

es

harom-

jegyü

betük

hangertekükWI függetlenül a latin abece szerint feloldva talalhatok meg a c, d,

g,

I,

n, s,

t,

z betükön belül. A spanyol

ft

es

a nemet ß mint n, illetve ss

van

besorolva. Ugyanigy

a

nemet

es

a magyar nyelv paros ekezettel ellatott meganhangzoit ugy kezeltük, mintha nem

lenne

rajtuk

ekezet. Az egyes nyelvek helyesirasi sajatossagait a szotar termeszetesen figye-

lembe veszi. A

brit

es

az amerikai terminologia

es

irasmod eItereseit virgula vagy kerek

zarojel segitsegevel jelöltük. {gy peldaul a centre/center, metre/meter, mitre/miter, theatre/

theater, colo(u)r, mo(u)ld, twin-jewel(l)ed

azt

jelzi, hogy a brit angolsag a centre, metre,

mitre, theatre, colour, mould, twin-jevelled alakokat hasznalja, mig az amerikai a center,

meter, miter, theater, color, mold

es

twin-jeweled alakokat. Ugyanigy peldaul time/meter,

note/tone

arra

utal, hogy a

brit

angol inkabb a time

es

a note, mig az amerikai a meter, illetve

tone szavakat hasznalja. Törteneti okokbol a brit valtozat

megell5zi

az amerikait. Az amerikai-

asan

Irt cimszavakrol a

brit

alaku cimszora

utaltunk.

1.3 A szotarban feldolgozott szakkifejezeseket

mint

hetnyelvü cimszavakat

es

utalo cimszavakat

rendeztük el.

Hetnyelvü cimszon

ertjük

azt

a cimszot, amely

alatt

megfelelöit a többi nyelven

megadjuk.

Utalo cimszok azok, amelyek

sajat

abecerendi helyükröl erre a hetnyelvfi cimszora

utalnak. Mind a

hetnyelvfi, mind az utalo cimszavakat a könnyebb hasznalhatosag celjabol

nyelvenkent sz6cikkekben csoportositottuk. Az utalasokban az elsö kifejezes veget az

ott

allo tilde vagy dölt betüs rövidites vagy kettöspont jelzi.

1.4 A hetnyelvü cimszok

es

az utalo cimszok felköver betükböl

vannak

szedve; az egynyelvfi

sz6cikkeken belül a tildevel vagy gondolatjellel kezdödö több tagu utalo cimszavak,

valamint

a hetnyelvfi cimszoban az ekvivalensek

hat

nyelven vilagos, allo szedesben olvashat6k.

A röviditesek

altalaban dölt betüsek (vö. 2.1), csak a nyelveket jelölik all6 nagybetük

(0

E F

I S

UR).

1.5 Az egyes nyelvek sorrendjekent - nevük nemet kezdöbetüje alapjan - 0 E F I R S U ad6-

dik.

EtWI azonban

ket

okb61

elterünk. Egyreszt, hogy a rokon roman nyelvek

egymast

kövessek, masreszt a cirillbetüs orosz ekvivalenseket a jobb attekinthetöseg erdekeben

jobbnak latszott a cikk vegere tenni. Az igy kialakitott 0 E

FIS

U R sorrend a helnyelvfi

4·

52*

cimszavakban a kezdö nyelvnek megfelelöen m6dosul, azaz E D

FIS

U

R,

F

DEI

S U

R,

I D E F S U R, S D E F I U R, U D E

FIS

R, R D E

FIS

U lesz.

1.6

Az

orosz nyelvü sz6anyag alfabetikus okokb6l

is

külön elbanast igenyel. Mivel a cirillabece

sorrendje elter a latinet61, nem maradt mas megoldas, mint az orosz cimszavakat a latin

beWsöktöl elkülönitve, a

cirillabece sorrendjeben összegyüjtve külön közölni. Azert, hogy a

sajatos orosz kezdesü

hetnyelvü cimszavak a sz6tar törzsanyagaban

is

szerepeljenek,

ott

latin betüs atirasban abece szerinti helyükön utal6 cimsz6kent besoroltuk öket.

Az

orosz

szavak

atirasa az ISO (International Standardization Organization) rendszeret követi.

1.7

Ha

egy utal6 clmsz6 több jelentesü, S igy több hetnyelvü cimsz6ra utal, ezeketpontosvesszö

valasztja

el

egymast61 (vö. 4.2).

aflnar v S einsti mmen; Stimme halten; stim-

men;

pIle

intonieren;

ton

treffen

A

hetnyelvü cimsz6 meHett megadtuk esetleges szinonimait. Lehetöleg a hasznalatosabb, ajan-

lott kifejezes

alatt

adtuk meg az idegen nyelvü megfeleIöket. A szinonimakat termeszetesen

sajat

helyükön utal6 cimsz6kent

is

felvettük. Azonos nyelvü cimsz6ra egyenlösegjeHel

(=)

utal a sz6tar.

Kammerstimme

I D

org

= Kammerregister

Proporz

m D bl = Nachtanz

Ugyanigy utalunk a

ritkapb, kevesbe hasznalt

cimsz6r61

a gyakoribbra.

verff

U = ütö

födött

U = fedett

1.8

Ket vagy több nyelvben azonos alaku

es

jelentesü cimszavak, ha ugyanazok a szakröviditesek

ervenyesek

rajuk, iIletve nincs külön minösitesük, össze vannak vonva.

mezzanella

I

FIS

lt Großsangsaite

dltanaklasls E

U Ditanaklasis

Ha

azonban barmelyikük valamilyen elterö kiegeszitö adatot kap, külön cimsz6 marad.

brlelka E

ÖpeJIKa

brie\ka I I

ÖpeJIKa

1.9 Utal6 cimszavakban, ha a kifejezes, amelyre utaltunk, ket vagy több

sz6b61

all,

nyH

jelöli :tzt

a sz6t, amely

alatt

a hetnyelvü sz6cikket keresni keil, amennyiben a 7 nem az elsö.

acoustlc

E akustisch

~

bass

org

akustischer - Baß; Harmonium-

baß

coordlnazione/tonale I tonale - Zugehörigkeit

1.10 A több szavas kifejezeseket altalaban az elsö fönev

alatt

soroltuk be. Kivetelt kepeznek az

angol sz6kapcsolatok, amelyeket az elsö sz6hoz

abeceztünk, ha

ez

nem prepozici6.

Az

altalanos

sz6tari

hagyomanyoknak megfeleIöen nem vettük figyelembe az abece szempontjab61 az

angol

fönevi igenevet jelölö

"to"

sz6cskat.

1.11

Az

egynyelvü sz6cikkekben a cimsz6 megismWese helyett tildet

(rv)

hasznaltunk. A több

szavas hctnyelvü cimszavakban a tilde az

egesz kifejezest helyettesiti. A szinonimak közül a

tilde mindig csak az elsö cimsz6ra vonatkozik.

1.12

Az

egynyelvü sz6cikkekben a nyelvek különfele szerkezetet figyelmen kivül hagyva egysegesen

jartunk el. A cimsz6

utan elöször azokat a kifejezeseket vettük, ahol a Mvitmeny a cimsz6

utan

a1l

(tehelt a tildevel kezdödö kifejezeseket), s csak ezek

utan

azokat, ahol a bövitmeny

el

öl

all. Ezeket a sz6kapcsolatokat gondolatjellel vezettük be. A ket egyseget egymason

belül szoros

abecebe raktuk ugy, hogy a kifejezes minden szavat külön elemnek tekintettük.

Nem voItunk tekintettel a cimsz6 esetleges többes

szamu alakjara, vagyis ugy kezeltük,

mintha egyes szamban

allna, meg akkor

iS,

ha helyesirasi

okokb61

teljesen

ki

ke1lett Irni

53*

(peldäul: anse,

""s

pt, attribution,

""s

pt, eloche,

""s

pt; de:

battutta

-

battute,

voz _

voces, Baß - Bässe).

battuta

f I

Takt

'"'-'

a cinque tempi: Fünfertakt

-

battute

pt

a due tempi: Zweiertakt

-

battute

pt

a

quattro

tempi: Vierertakt

-

battute

pt

a

tre

tempi: Dreiertakt

""

composta: zusammengesetzter

-+

Takt

'"

nove ottavi: Neunachteltakt

'"

nove quarti: Neunvierteltakt

""

semplice: einfacher

-+

Takt

-

battute

pt ternarie: Dreiertakt

- di due

battute:

zweitaktig

- di tre

battute:

dreitaktig

Rövldftesek

es magyaräzatok

2.1

A röviditesek

(1.

65* 0.) dölt betüs szcdessel közvetlenül a kifejezes

utän

ällnak. Minthogy a

magyar

es az angol föneveknek nincsen nemtik, ezeknel csak a többes szämot jelöltük. Kivetelt

kepeznek a

ketalaku angol szavak, amelyeknel a termeszetes nemet feltüntettük.

2.2 Minden

ömil16

sz6

utan

nyelvtani röviditcst adtunk; több szavas kifejezesekben csak az

elslS

föncv, illetve az

ige

kapott

nyelvtani szerelest.

Achtelpause

f D

E quaver rest,

A:

eighth-note rest

F demi-soupir m

I pausa f di croma

S silencio mjpausa f de corchea

U nyolcadszünet, nyo\cad szünetjel

R BOCbMaH

nay3a

f

tambourln m

de

Provence F

D provenzalische Trommel

f,

Tabor

m

Etabor

I tamburo m di Provenza

S tamboril m

U provence-i dob

R

npOBaHCaJIbCKHH

oapaöaH

m,

TaMoypHH

m

A nyelveket

jelöllS

ä1l6

szedesü nagybetük a cimsz6 mellett

ä1l6

nyelvtani rövidites

Utäll,

a

sz6ra vonatkoz6

egyeb rövidites elött allnak, a hetnyelvü cimszavakban a megfelelesek

ellStt, a sor elejen.

2.3

Az

igei cimsz6 ugyancsak igei ekvivalenseinel elmarad a v rövidites.

reglstrer

v F

org

D registrieren

E

to

register, to select stops

I registrare

S registrar

U regisztralni

R pemcTpoBaTb

2.4

Ha

egy igei cimsz6nak a többi nyelveken

több

sz6b61

a1l6

kifejezes felel meg, akkor a v rövi-

ditest a kifejezes igei

elemenel .kitettük (vö. 2.2).

jazz v E

D Jazzmusik machen

v,

jazzen

F faire

v.(je la musique de

jazz

I fare v musica jazz

S hacer v jazz

U dzsesszt jatszani v

R

HrpaTb

v B

,L\>Ka3e

,

.....

54*

corear v S

D mit einem Chor begleiten v

E to accompany with a chorus

F accompagner

v d'un chceur

I accompagnare v di un coro

U k6russal kiserni v

R

,AaBaTb

v B

cOrrpOBO)l{,AeHlUI

xopa

Kivetel ez

al61

az angol, ahol a

to

az igH felismerhetove teszi.

2.5 Minden

egyeb kiegeszito

magyan\zat

dOit

betüs szedessel, csucsos zar6jelben all (vö. 4.9).

Az

ekvivalencia

3.1 A hetnyelvü cimszavaknal klilönös figyelmet forditottunk arra, hogy a szakkifejezeseket a

törtenelmi

es

nyelvtani megfelelest

is

lehetoleg figyelembe veve a többi nyelv szakkifejezese-

vel adjuk vissza. Az elavult vagy elavul6ban levo kifejezeseket altalaban utal6 cimsz6kent

vettük

fel.

3.2 Azokat az idegen szavakat, amelyek a szaknyelvben hasznalhat6k, a

sz6tar idezöjelben

hozza.

Liedform

f, A-B-A-Form f D

E song form,

"lied"

form

F forme

f

"Lied"

I forma f canzone

S forma f

"Lied"

U dalforma

R

rreCeHHa51

ljJopMa

f

3.3 Sz6 szerint leforditott kifejezeseket idezöjel

es

dölt betüs szedes, valamint zar6jelben lev6

magyaraz6szöveg klilönböztet meg az igazi ekvivalenstol.

enek U Gesang

- hist6riäs

""

(16.

sec)

D ("historisches Lied",

ungarische

histo-

rische

Gesänge

geistlichen

und

weltlichen

Inhalts)

E verse-chronic\e

F ("chanson historique",

chansons

histo-

riques

hongroises

de

caractere

religieux

ou

profane)

("canto

storico",

forma

lirica

ungherese

di

contenuto

sacro

0

profano)

S ("canci6n historica",

cantos

historicos

hUngaros

religiosos

0

profanos)

R

((ucmOpU'leCKaR

neCH!I»

-

:HCaHp

6eHzep-

CKUX

ucmOpU'leCKUX

neCHoneHUU

iJYX06-

HOZO

U

C6emCKOZO

cOiJep:HCaHU!I)

3.4

Ha

egy cimsz6nak nincs masik nyelvü megfeleIOje, a sz6 szerinti forditas pedig erthctctlcn

volna, kerek zar6jelben,

dolt betas rövid ertelmezest ad a sz6tar (vö.3.3).

nepennllC

m

bL

D

(russischer

Paar-

oder

Gruppentanz

in

der

Art

eines

Wettstreits)

E (Russian

dance

for

pairs

or

groups

in

the

form

Of

a

contest)

F

(danse

par

coup/es

ou

en

groupes,

en

forme

de

competition)

(danza

russa

a

coppie

0 a

gruppo

in

forma

di

gara)

S

(danza

de

pareja

0

en

grupos,

a

La

manera

de

una

competicion)

,

U

(orosz

paros-

vagy

csoporttanc)

55*

frasjelek

hasznatata

4.1

Ha

a cimszonak a masik nyelvben

több

azonos vagy rokon

ertelmü

kifejezes (szinollirna)

felel meg, ezeket vesszö

valasztja

el egymastol.

arrangement

m F

D

Arrange!TIent n,

Bearbeitung

J,

Einrich-

tung

J,

Überarbeitung

J,

Transkription J

E

arrangement,

adaptation

I trascrizione

J,

riduzione J

S arreglo m, transcripcion

J,

reduccion

J,

revision J

U feldolgozas,

atinis,

atirat,

hangszereies

R

apaH)f(HpOBl(a

J

4.2

Ha

egy

utalo

cimszo

több

hetnyclvü cimszora

utal,

ezeket pontosvesszö

valasztja

el.

octava

J S

Oktave;

Jis

Oktavstimmung

~

aguda

org

Diskantko.ppel; Melodiekoppel;

Oberoktavkoppel

plate E

arco

Platte;

legni

Deckel; Griff

4.3

Több

szobol

aHo

kifejezesek egymassal

helyettesithetö

elemei köze virgulat (f)

tettünk

"vag)'''

ertelemben.

accord m F

,., arpegejbrise

D gebrochener/arpeggierter Akko.rd m

E brokenjarpeggiated chord

I

acCo.rdo

m

arpeggiatojspezzato

S acorde m quebradojarpegiado

U

tört

akkordjhangzat

R

pa3J10)f(eHHbIHjJloMaHbIH

aKKopÄ

In

Spiegel

kanon

m D

E mirror/reversible!invertible canon

F canon m en miroir/reversible

I canone

In

a specchio

S canon m en espejo/por inversion/pl'r

arsin

et

thesin

U

tükörkanon

R

3epKa.TJbHblH

KaHOH

m

4.4

Ha

a virgula föneveket kapcsol össze vagylagosan,

akkor

a

nyelvtani

nem es

szam

egyezese

eseten a rövidites csak egyszer szerepel; különbözö nem, illetve

szam eseteben viszo.nt mind-

egyik fönev

utan

feltüntettük

(de vö. 2.2).

Taktvorzeichen n, Taktvorzeichnung f D

E time

signature

F indicatio.n flsigne m de la mesure

I tempo/segno m/indicazione f di misura

S signo m/indicacion f de compas

U ütemjelzes

R

0603Ha4eHHe

n pa3Mcpa

4.5 Virgula a

brit

es

az

amerikai terminologiai

vagy

helyesirasi

valtozatokat

is jelzi (vö. 1.2).

4.6

Kerek

zarojel ( ) jelzi

az

ertelem megvaltozasa nelkül

elhagyhato

betüket,

szotago.kat

vagy

szavakat:

Sept(imen)akkord, (magnetic)

tape,

cabeza (so.nora).

4.7 A kerek zarojel a

brit

es az amerikai szaknyelv helyesirasi eItereseit

is

jelezheti (vö. 1.2).

4.8

Kerek

zarojelben aHnak dölt betüs szedessel a cimszo hianyzo idegen

nyelvü

megfelelöi

helyett

adott

rövid

ertelmezesek (vö. 3.4).

4.9 Csucso.s zarojelben < >

allnak

a

dölt

betüvel

szedett

magyarazatok

(vö. 2.5).

56*

ltaUan E;

""

slxth chord (on flat submediant)

Tonikaparallele f 0

E submediant (in

major

key), mediant

(in

minor

key>

F sus-dominante f (en majeur), mediante

f (en

mineur>

sopraddominante f (in

maggiore),

medi-

ante

f (in

minore>

S superdominante f (en

mayor>,

mediante

f (en

menor>

u tonikaparalei

R rrapaJlJleJlb f

TOHMKM

4.10 Szögletes zar6jelben [

"]

olyan sz6tagok vagy szavak alInak, amelyek elhagyasa, iIlctve

alternativ hasznalata a kifejezes ertelmet megvaltoztatja.

stimme f 0

-

[nicht] gut

bei""

sein v

E [not)

to

be in good voice

F [ne pas]

etre v en bonne voix

I [non] essere v in buone condizioni vocali

S [no] estar v en voz/bien de voz

U j6l van v [nincs j6l] diszponalva

R

ÖbITb

v

[He]

B

rOJloce

Aufzug m 0

Oper

f in zwei [drei, vier] Aufzügen

E opera

in

two [three, four] acts

F

opera m en deux [trois, quatre] actes

I opera f

in

due [tre,

quattro]

atti

S opera f en dos [tres, cuatro] actos

U opera ket [harom, negy] felvonasban

R orrepa f B

AIlYX

[Tpex,

'1eTblpex]

Aeli-

CTBM5IX

4.11 A kiejtes, a hangsuly, az elvalasztas, valamillt a vonzatok megadasar61 lemol1dtunk. Ahol

azonban a nyomdai szedes egy sz6

elvalasztasat

tette

szüksegesse, az ilIetö nyelv szabalyait

követtük. A kötöjeles sz6összeteteleknel a kötöjelet az eredeti sz6kep meg6vasa vegett a

masodik sor

elejel1

megismeteltük.

Horst Leuchtmanl1

(ford.:

vegh

Sela)

1.1

1.2

1.3

1.4

nOCTPOEHHE

CflOBAPH

H

nPABHflA

nOflb30BAHHH

CeMHH3b1'1HblH

CnOBapb

MY3b1KanbHOH

TepMHHOnOrHH Obln

COCTaBneH

Ha oaae OAHoro

H3b1Ka,

B3HTOrO

3a

OCHOBY

(HeMel\KOro). OAHaKO

,lV1H

Toro,

'1TOObl3TOT

OCHOBHOH

HabIK He

npeBpamnCH

B rnaBHblH, ObIna CAenaHa nOnbiTKa C03AaTb TaK HaablBaeMblH HHTepHal\HOHanbHbIH cnOBHHK

3arnaBHblX

cnOB. 3AeCb

HMeeTCH

B

BHAY

TO,

'1TO

Cnel\HanbHble TepMHHbl HeMel\KOrO

H3b1Ka,

BeAyuUle

CBoe

Ha'lanO

OT

cnOB

APyrHx

npeACTaBneHHblX 3AeCb H3bIKOB, KaK

Obi

BHOBb

B03-

BOAHTCH

K

CBoeMY

nepBOHCTO'lHHKY. B Ka'leCTBe

npHMepa

npHBeAeM TaKHe TepMHHbl

Kal(

«napanHM»,

«aKKOpA'), «apnelOKHO», «rHTapa», «l\HMOanbl» H «oananaHKa», KOTopble

BMeCTe

C

OTHOCHIllHMHCH

K

HHM

CnO)/(HbIMH TepMHHaMH H

cnOBOCO'leTaHHHMH

npHBOAHTCH

nOA

cnOBOM

H3bIKa-HCTO'lHHKa:

paradiddle

KaK aHrnHHCKHH TepMHH,

accord

- KaK Ij>paHl\Y3CKHH,

arpeggio

- HTanbHHcKHH,

guitarra

- HcnaHCKHH,

cimbalom

- BeHrepCKHH H

oananaHKa

-

PYCCKHH.

Bce

TepMHHbl, KOTopble npOHCxoAHT

H3 He

BKnlO'IeHHbIX B cnOBapb

H3blKOB

MnH

)/(e TepMHHbl

HeHCHoro npOHCXO)/{J(eHHH npH'IHCnHIOTCH HapHAY C

HCKOHHO

HeMel\KHMH TepMHHaMH K

OCHOBHOMY

H3bIKY.

npH

60nee

CTpOrOH

npOBepKe npeMO)/(eHHblX

TepMHHOB,

no

BceH BepOHT-

HOCTH,

npHUlnOCb 6bl

KOe-'1TO

H3MeHHTb

H Koe C

'1eM

He

cornaCHTbCH. OAHaKO

MH

'1HTaTenH

He

npenCTaBnHeTCH CYllleCTBeHHblM

KaKOH

H3b1K

C'IHTaTb

OCHOBHbIM,

nOCKonbKY

rnaBHoe

BHHMaHHe

6blno

oopallleHO Ha

TO,

'1TOObl

B03MO)/{HO

U1Hpe

npeACTaBHTb Cnel\HanbHYIO TepMHHOnOrHlO

Ka)/{AOrO

H3h1Ka.

TepMHHbl BKnlO'IeHbi B cnOBapb B

eAHHOM

anlj>aBHTHoM

nopHMe,

'1TO

KacaeTCH

PYCCKHX

Tep-

MHHOB,

TO

OHH

BblHeceHbl B OTAenbHblH cnHCOK

«<PYCCKaH

'1aCTb»

-

cp.

T)f{.

1.5 H 1.6) B

OCHOBe

ne)/{HT naTHHCKHH amfJaBHT C 26 6YKBaMH,

npH

3TOM

KOM6HHal\HH

OYKB,

a TaK)f{e OYKBbl,

cHao-

)/{eHHble AHaKpHTH'IeCKHMH 3HaKaMH OTAenbHblX

H3bIKOB,

3aHHMalOT

MeCTO

B

cTporo

onpene-

neHHOM nopHAKe.

TaK

HcnaHCKHe

C,

ch;

1,11;

n,

ii

H BeHrepcKHe

C,

cs;

d,

dz,

dzs;

g,

gy; I,

Iy;

n,

ny;

s, sz;

t,

ty;

z,

zs

BHe

3aBHCHMocm

OT

HX

MeCTa

B Hal\HOHanbHOM anlj>aBHTe paccMaTpH-

BalOTCH

KaK npOCTble KOMOHHal\HH

OYKB

naTHHCKoro amjJaBHTa, H pacnonaralOTCH

npH

6YKBax

C,

d,

g,

I,

n,

s, t H z. HcnaHCKoe

ii

H HeMel\KaH

nHrarypa

ß

COOTBeTCTBeHHO

paCCMaTpHBalOTCH

KaK n H

ss.

npH

pacnOnO)/{eHHH

no

ancj>aBHry TaK)/(e

He

npHHHMalOTCH

BO

BHHMaHHe

paanH'IHble

3HaKH HaA rnaCHblMH B HeMel\KOM H BeHrepCKOM H3b1KaX;

COOTBeTCTBYlOlllHe

OYKBbI

npHpaBHH-

BalOTCH

K OOhl'lHbIM rnaCHbiM. 3TO KacaeTCH nHUlb anlj>aBHTHOrO pacnOnO)/{eHHH

cnOB,

OAHaKO

caMO

C060H pa3YMeeTCH,

'1TO

npH

HanHcaHHH coxpaHHIOTCH Bce

ocooeHHocm

oplj>orpalj>HH

OTAenbHblX

H3bIKOB.

PaanH'IHe opHTaHCKOH H aMepHKaHCKOH oplj>orpalj>HH H TepMHHonorHH

OTMe'laeTCH

KOCOH

'1epTOH

HnH cK06KaMH, HanpHMep

centre/center,

metre/meter,

mitre/miter,

theatre/theater,

colo(u)r,

mo(u)ld,

twin-jewel(l)ed.

3TO 03Ha'laeT,

'1TO

opHTaHCKHM BapHaHToM

HBnSleTCH

nepBoe

(centre

H

T.

n.),

aMepHKaHcKHM - BTopoe

cnOBO

(center

H T. A.), 0pHTaHcKaSi

oplj>orpalj>HH TpeoYeT npaBonHcaHHSI

colour,

mould,

twin-jewelled,

aMepHKaHcKaH -

color,

mold,

twin-jeweled.

AHanOrH'IHO

aTOMY

cnY'IalO

mna

time/meter

HnH

note/tone

YKaablBalOT Ha

TO,

'1TO

B aHrnHHCKOM ynoTpe6nHeTCSI nepBoe cnOBO, B

TO

BpeMSI

KaK

MSI

aMepHKaHCKoro

xapaKTepHO BTopoe.

no

HCTOpH'IeCKHM

npH'IHHaM aHrnHHCKaSi

1j>0pMa

npeAUlecTByeT aMepH-

KaHCKoH.

npH

3arnaBHblX

cnOBax C aMepHKaHCKHM npaBonHcaHHeM AenaeTCH CCblnKa Ha

opHTaHCI<:HH

BapHaHT.

npHBcex

TepMHHax,

He

SlBnHIOIllHxcSl3arnaBHblMH

CnOBaMH,

AaeTCH

OTCbInKa K CTaTbe

OCHOB-

Horo

3arnaBHoro

cnOBa,

.non

KOTOPblM

npHBOAHTCH

Bce 3KBHBaneHTbl

npyrHX

Sl3bIKOB.

EcnH

B

naTHHCKOH CTaTbe Bblpa)/{eHHH

He

pa3AenSllOTCSI

nOMeTOH

HnH

mnbAOH,

TO

AnSloonbUleH SlCHocm

Me)/{AY

3arnaBHblM Bblpa)/{eHHeM H Bblpa)/(eHHeM HnH

cnOBOM,

Ha KOTopoe AenaeTcH cCblnKa,

CTaBHTCSI

ABOeTO'lHe.

OCHOßHble

3arnaBHbI.e cnOBa H 3arnaBHble cnOBa OTCbfnO'lHblX

CTaTeH

AalOTCH

nonY)/{HpHblM

'\.

..

.,

".

1.5

1.6

1.7

58*

wpmjJTOM.

ECJlH

CCblJlKa

COCTOHT

H3

HeCKOJlbKHX CJlOB H HalJHHaeTC51 THJlb,ll;OIt HJlH

np5lM01t

lJepTOIt,

TO

OHa

,lI;aeTC51

CBeTJlblM

wpmjJTOM,

TaIOKe

KaK

H

3KBHBaJleHTbl

weCTH

5l3blKOB, CT051II\He

nO,ll;3arJlaBHblM

CJlOBOM.

nOMeTbl

npHBO,ll;51TC51KYPCHBOM(O,ll;HaKO

cp.

2.1); TOJlbKO

OYKBbl,

000-

3HalJalOlI\He

5l3b1KH, HaoHpalOTC51 np51MblM

wpmjJToM:

D E

FIS

U

R,

HalJaJlbHble

OYKBbl

HeMeL\KOrO Ha3BaHH51 5l3bIKOB,

03HalJalOlI\He

COOTBeTCTBeHHO -

HeMeL\KHIt,

aHrJlHHCKHH,

<jJpaH-

L\Y3CKHH, HTaJlb51HCKHH,

HcnaHcKHH,

BeHrepCKHIt

H PYCCKHH 5l3blKH.

OT

CTporo

aJl<jJaBHTHoro nOp51,ll;Ka

OYKB,

0003HalJalOlI\HX

TOT

HJlH

HHOH

5l3blK

D E F I R S ü

npHlUJlOCb

oTKa3aTbC51,

Bo-nepBblx,

nOToMY,

lJTO

Ka3aJlOCb

lieJleCooopa3HblM

He

HapywaTb

B3aHMOCB513H

pOMaHCKHX

5l3bIKOB,

H,

BO-BTCiPbIX, B l\eJl51X OOJlbWeH HarJl51,ll;HOCTH, npe,ll;CTaBJl51-

JlOCb

npaBHJlbHblM

OObe,ll;HHHTb 5l3blKH

JlaTHHCKoro

aJl<jJaBHTa H

JlHWb

nocJle

HHX

nOCTaBHTb

PYCCKHe

3KBHBaJleHTbl,

HaOHpaeMble

KHpHJlJlHl\eH.

B

TO

)f(e

BpeMSI

H30paHHblH

OCHOBHOIt

nop51,ll;OK CJle,ll;OBaHH51 5l3blKOB

D E

FIS

U R

npeTepneBaeT

COOTBeTCTBYlOlI\He

H3MeHeHll5l

B 3aBHCHMOCTH

OT

Toro,

CJlOBO

KaKoro

5l3blKa

5IBJl51eTC51

3arJlaBHblM

B Ka)f(,ll;OM

KOHKpeTHOM

cJlYlJae,

K KOTOPOMY

OTHOCHTC51

3arJlaBHOe

CJlOBO: E D

FIS

U

R,

F

DEI

S U

R,

I D E

F

S U R, S D E F I U R, U D E

FIS

R, R D E

FIS

U.

HeOOXO,ll;HMOCTi> Bbl,ll;eJleHHSI PYCCKHX

TepMHHoB

B,,13BaHa

TaK)f(e

H TeM,

lJTO

OYKBbl

KHPHJlJlHL\bl

CJle,WIOT ,lI;Pyr

3a

,lI;PyroM

B HHOM nOpSl,ll;Ke, lJeM B JlaTHHCKOM aJl<jJaBHTe.

n03TOMY

nepelJeHb

PYCCKHX CJlOB

,lI;aeTC51

OT,lI;eJlbHO

nocJle

Bceil

lJaCTH CJlOBap51 C JlaTHHCKHM aJl<jJaBHToM. B

::lToli

PYCCKOH lJaCTH CJlOBap51

HaXO,ll;SlTC51

TaK)f(e

H

Bce

PyccKHe

3arJlaBHble

CJlOBa C

3KBlIBaJleHTaMIl

Ha

weCTH

OCTaJlbHblX

5l3blKax.

B

TO

)f(e

BpeMSI PYCCKHe

3ar

JlaBHble

CJlOBa BKJIlOlJeHbl H B

JlaTHH-

CKliH

pa3,l1;eJl, r,ll;e OHH npHBOQSlTCSI B JlaTHHCKOH

TpaHCJlHTepal\HH

no

npaBHJIaM

JlaTlIHCKoro

aJl<jJaBHTa C COOTBeTCTBYlOlI\HMH CCbIJlKaMH. CCblJlKH

YKa3blBalOT

Ha

Te

)f(e

CJIOBa,

HaopaHHble

KHpHJIJlHl\eH

H

<jJHrypHpYIOII\He

B PYCCKOH lJaCTH CJIOBapSI B KalJeCTBe

3arJlaBHblX

CJlOB.

TpaHC-

JlHTepal\H51 PYCCKHX CJlOB npOBO,ll;HTCSI

no

CHCTeMe

ISO

(International

Standardization

Orga-

nization

= I1HTepHaL\HOHaJlbHaSl

opraHH3aL\HSI

CTaH,lI;apTH3aL\HH).

B

Tex

cJlYlJa51x, KOr,ll;a CCblJlKa ,lI;eJlaeTCSI

Ha

HeCKOJlbKO

3arJlaBHblX

CJlOB,

TO

3arJlaBHble

CJIOBa,

Ha

KOTopble

OHa YKa3b1BaeT,

pa3n~JISI'OrC51

TOlJKo!i C

3anSlTo!i

(cp.

4.2):

afinar

v S

einstimmen;

Stimme

halten;

stim-

men;

pIte

intonieren;

ton

treffen

B

cJlYlJae

HaJlHlJH51 HeCKOJlbKHX

Bblpa)f(eHHH

,lI;JlSI

O,ll;HOrO

nOHSlTHSI, OHH npIfBO,ll;SlTC51

BC

e

BMecTe,

npHlJeM

Ha

nepBOM

MeCTe CTOHT oOJlee

ynoTpeOHTeJlbHblH

TepMHH,

lJTO H onpe,ll;eJIHeT

MeCTO COOTBeTCTBYlOlI\eH CTaTbH

B CJlOBape.

J{pOMe

Toro,

CllHOHHM

,lI;aeTC51

Ha

CBoeM

MeCTe

no

aJl<jJaBHTY C OTCbIJlKO!i

Ha

3arJl3BHOe

CJlOBO.

CCblJlKa

Ha

3arJIaBHOe

CJIOBO

Toro

)f(e

5l3blKa

OT-

MelJaeTC513HaKOM

paBeHCTBa

(=):

Kammerstimme

I D

org

=

Kammerregister

Proporz

m D

bL

=

Nachtanz

AHaJlOrHlJHO

3TOMY C

MeHee

ynoTpeOllTeJlbHOrO

CJlOBa

,lI;eJlaeTC51

OTCblJlKa K oOJlee

ynoTpeoHTe.1b-

HOMY:

verö

U = ütO

födött

U =

fedett

1.8

OMOHHMbl HeCKOJlbKHX 5l3blKOB

MorYT

OblTb OObe,ll;HHeHbl B

O,ll;HOH

cTpoKe,

eCJlll

OHll

HMelOT

O,ll;HHaKOBble

rpaMMaTHlJeCKHe,

Cnel\HaJlbHble

H

T.

,lI;.

nOMeTbI HJlH BOOOlI\e

He

HMelOT

TaKOBblX:

mezzanella

I

FIS

LI

Großsangsaite

ditanaklasis

m

FIS

Ditanaklasis

O,ll;HaKO OObe,ll;HHeHHe HeB03MO)f(HO B

cJlYlJae

brielka

E

OpeJlKa

brielka

I I

OpeJlKa

(HaJllllJHe

rpaMMaTHlJeCKOH

nOMeTbl

po,ll;a

npH

O,ll;HOM

H3

CJlOB

II

OTCYTcTBlle

ee

npH

,lI;PyroM).

1.9

npH

CCblJlKaX

Ha

CJlO)f(Hble

TepMHHbl,

COCTOSlII\He

H3

HeCKOJlbKllX

CJlOB, B CJlYlJae, KOr,ll;a Be,ll;Y-

lI\ee

CJlOBO

He

SlBJl51eTC51

nepBblM

CJlOBOM CJlOBOCOlJeTaHHSI,

OHO

Bbl,ll;eJISleTCSI

ropll30HTaJIbHOH:

CTpeJlKOH

(-+):

59*

acoustlc E akustisch

~

bass

org

akustischer

-+

Baß;

Harmoniumbaß

coordlnazlone f tonale I tonale

-+

Zugehörigkeit

1.10

AnlPaBHTHOe

pacnOJlO)!(eHHe

CJlOBOCO'leTaHHH

H

CJlO)!(HbIX

TepMHHoB

npolf3BOAlfTC5I

06bI'IHO

no

nepBoH

6YKBe

nepBoro

BXOA5Ill1erO

B

HX

COCTaB

cYll1eCTBHTeJlbHor~.

HCKJlIO'IeHHe

COCTaBJl5IIOT

aHrJlHHCKHe

compounds,

MeCTO

KOTOPbIX

onpeAeJl5leTC51

no

nepBoH

6YKBe

nepBoro

BXOA5Ill1erO

B

HHX

CJlOBa.

B

COOTBeTCTBHH

C

aHrJlHHCKOH

JleKCHKorpaIPH'IeCKOH

TpaAHL\HeH

aHrJlHHCKOe

to

B

1P0pMe

HHIPHHßTHBa

npH

onpeAeJleHHH

aJllPaBHTHOro

MeCTa

Bblpa)!(eHH5I

He

npHHHMaeTC5I

BO

BHHMaHHe.

1.11

nOBTOp5lI0ll1HeC5I3arJlaBHble

CJlOBa

BHYTPH

OAHOH

CTaTbH

3aMeH5IIOTC5I

THJlbAOH

H B

TOM

CJlY'Iae,

eCJlH

OHH

npeACTaBJl5IIOT

C060H

CJlO)!(HbIH

TepMHH.

B

CJlY4ae

HaJlH'IH5I

CHHOHHMOB

THJlbAa

3aMeH5IeT

TOJlbKO

3arJlaBHOe

CJlOBO.

1.12 B

CJlOBapHblx

CTaTb5lX,

cOAep)!(all1HX

CO'leTaHH5I

3ar

JlaBHOrO

CJlOBa

C

cYll1eCTBHTeJlbHbIMII,

npHJlaraTenbHbIMH,

rJlarOJlaMH,

npeAJlOraMH

npHH5IT

CJleAYlOll1HH

eAHHbIH

nOp5lAOK

pacnoJlo-

)!(eHH5I

Bblpa)!(eHHH.

BHa'laJle

npHBOA5ITC5I

CO'leTaHH5I,

B

KOTOPbIX

nepBbIM

KOMnOHeHTOM

51BJl5IeTC5I

3arJlaBHOe

CJlOBO,

T.

e.

CO'leTaHH5I,

Ha'lHHaIOll1HeC5I

C

THJlbAbI,

H

TOJlbKO

nocJle

HHX

AaIOTC5I

CO'leTaHH5I,rAe

3arJlaBHOe

CJlOBO

-

He

nepBbIH

KOMnOHeHT.

9TH

Bblpa)!(eHH5I

BBOA5ITC5I

3HaKOM

THpe.

Bblpa)!(eHH5I

BHYTPH

Ka)!(AOH

rpynnbI

pacnOJlaralOTC5I

B CTporo

aJllPaBHTHOM

nop5lAKe, npH

aTOM

Ka)!(AOe

(B

TOM

'1HCJle

H

CJly)!(e6Hoe)

CJlOBO

CJlOBOCO'leTaHH5I

C'IHTaeTC5I

OTAenbHOH

eAHHHL\eH

npH

aJllPaBHTHOM

pacnOJlO)!(eHHH.

He

Y4HTbIBaJlOCb

B03MO)!(HOe

ynoTpe6-

JleHHe

3arJlaBHOrO

CJlOBa

B

1P0pMe

MHO)!(eCTBeHHoro

'1HCJla,

TaKHe

1P0PMbI

npHpaBHHBaJlHCb

K

1P0PMaM

eAHHCTBeHHoro

'1HCJla

Aa)!(e

B

Tex

CJlY'la5lX,

KorAa

OHH

He

MorYT

6bITb

3aMeHeHbI

THJlbAOH

(Hanp. anse,

~s

pi,

attribution,

~

s pi, c\oche,

~s

pi;

HO:

battuta

-

battute,

voz

- voces, Baß -

Bässe)·:

HOMenl

H

nOßCHeHHß

battuta

f I

Takt

'"

a cinque

tempi:

Fünfertakt

-

battute

pi

a due

tempi:

Zweiertakt

-

battute

pi

a

quattro

tempi:

Vierertakt

battute

pi

a

tre

tempi:

Dreiertakt

composta: zusammengesetzter

-+

Takt

nove

ottavi:

Neunachteltakt

nove

quarti:

Neunvierteltakt

semplice: einfacher

.....

Takt

battute

pi

ternarie:

Dreiertakt

di

due

battute:·

zweitaktig

di

tre

battute:

dreitaktig

2.1

rpaMMaTH'IeCKHe

nOMeTbI,

npHBOAHMble

Ha

CTp.

65*,

Ha6HpaIOTC5I

KypCHBOM

H

CTaB5ITC5I

He-

nocpeAcTBeHHo

noeJle

TepMHHa.

AHr

JlHHCKHe

H

BeHrepcKHe

3ar

JlaBHble

CJlOBa

He

HMelOT

060-

3Ha'leHH5I

pOAa

-

KpoMe

OTAeJlbHbIX

aHrJlHHCKHX

CJlOB,

npeACTaBJl5I101l1HX

C060H

CneL\HaJlb-

HYIO

IPOPMY

cYll1eCTBHTeJlbHbIX

)!(eHCKOro

pOAa;

nOMeTa

MHO)!(eCTBeHHoro

'1HCJla

AaeTC5I

BO

Bcex cJlY'Ia5lx.

2.2

npH

eAHHH'IHbIX

CJlOBaX

rpaMMaTH'IeCKHe

nOMeTbI

CT05lT

nocJle

CJlOBa,

npH

TepMHHax,

COCT05l-

ll1HX

H3

HeCKOJlbKHX

CJlOB

- nocJle nepBoro

CYll1eCTBHTeJlbHOrO

HJlH

rJlaroJla (cp. 2.4):

Achtelpause f D

E quaver rest,

A:

eighth-note rest

F demi-soupir m

I pausa f

di

croma

S silencio m/pausa f

de

corchea

U nyolcadszünet, nyolcad szünetjel

R

BOCbMa51

naY3a

f,

tambourin

m

de

Provence F

D provenzalische

Trommel

f,

Tabor

m

Etabor

I

tamburo

m

di

Provenza

S

tamboril

m

U provence-i dob

R

npOBaHCaJlbCKHH

6apa6aH m,

TaM6ypHH

m

60·

Ha

Bcex

nOMeT

TOJIhKO

060aHa'leHH5I

51ahlKa

Ha6HpaIOTC5I

CBeTJIhlM

np5IMhlM

WPHcjYrOM.

OHH

CTaB5ITC5I

cpaay

nOCJIe

aarJIaBHOrO

CJIOBa,

Me)/{JIY

nOMeTOH

pOJIa

H B03MO)/{HhlMH

npyrHMH

no-

MeTaMH

H n05lCHeHH5IMH; B

CTaTh5lX

OCHOBHhlX

aar

JIaBHhlX

CJIOB

060aHa'leHH5I nahlKa

CT05lT

nepen

3KBHBaJIeHTaMH.

2.3 ECJIH B Ka'leCTBe

OCHOBHoro

aarJIaBHOrO

CJIOBa

BhlcTynaeT rJIarOJI,

TO

nOMeTa

rnarona

CTa-

BHTC5I

TOJIhKO

OnHH

paa

nOCJIe

aar

JIaBHOrO

CJIOBa

B 3KBHBaJIeHTaX

>i<e

OHa

onYCKaeTC5I:

regfstrer

v F org

D

registrieren

E

to

register,

to

select

stops

I

registrare

S

registrar

U regisztr<i1ni

R perHCTpOBaTh

2.4 ECJIH rJIaroJIY B Ka'leCTBe

OCHOBHoro

aarJIaBHOrO

CJIOBa

cooTBeTcTBYIOT rJIarOJIhHhle CO'leTa-

HII5I,

COCT05lUHle

Ha

HeCKOJIbKHX

CJIOB,

TO

rpaMMaTH'leCKa51

nOMeTa

CTOHT,

KaK 06h1'lHO, nOCJIe

rJIarOJIa

(cp.

2.2):

jazz

l'

E

D

Jazzmusik

machen

v,

jazzen

F

faire

v

de

la

llIusique

de

jazz

I

fare

\'

llIusica

jazz

S

hacer

l'

jazz

U dzsesszt

jätszani

v

R .

HrpaTb

I'

B

,'{)I<aac

corear

\' S

D

mit

einem

Chor

begleitcn

l'

E

to

accompany

with

a

chorus

F

accompagner

\'

d'un

ch!l~ur

I

accolllpagnare

\'

di

un

coro

U

kurussal

kiscrni

\'

R JIaBaTb v B conpOß()}f\JIClIlIIl

xopa

l{aK

BlinHO

Ila

"plIMcpa

ItCKJllO'lCHIlC

COCTaBJI5IeT

aHrJIllilcKIIH,

r.z~e

B 3KBHBaJIeHTaX rJIarOJI

xapaKTepllayeTc5I

3JICMCHTOM

to.

2.5

Bce

nOnOJlHIITeJIhHble

n05lCHCHIl51

HaöllpalOTcH KypCIlBOM H

npHBOA5ITC5I

B yrJIOBhlX

cKoöKax

(cp.

4.9).

06

3KBHBaneHTax aarnaBHhlX cnOB

3.1

Bce

TepMIlHbl

nepeBOJI5ITC5I,

KaK

"pallllJI(),

TCpMltllaMIl,

"pu

3TOM,

no

Mepe

BOaMO)/{HOCTH,

nOJIbICKHBaeTC5I

IlCTOpH'leCKOe

11

rpaMMaTlt'lCCKOC

COOTBeTCTBue.

YCTapeBWHe TepMIfHhI,

KaI(

H

TepMHHbl,

BblllleJIllllle

Ha

ynoTpCÖJICHH5I, BhlHecellbl 60JIbUJeH 'laCThlO B CChlJIO'lHhle CTaThH.

3.2 HHocTpaHHble

CJlOBa,

ynoTpeÖJleHUC

KOTOPhlX

B BltJIe

cnel~ltaJlbHblX

TepMHHoB npenCTaBJI5IeTC5I

BOaMO)/{HbIM,

6epYTc5I B KaBbl'IKIJ:

Lfedform

j,

A-B-A-Form

j D

E

song

form,

"lied"

form

F

forme

j

"Lied"

I

forma

f

canzone

S

forma

f

"Lied"

U

dalforma

R

neCeHHa51

4lopMa f

3.3

.nOCJIOBHble

nepeBOAbl, n05lCH5IlOll1lle TepMIlH,

Ha61lpa1OTC5I

KypCHBOM H nalOTcn B

I(aBbl'lKax:

enek

U

Gesang

hist6rias

,." (16.

sec)

D ("historisches

Lied",

ungarische 'histo-

rische

Gesänge

geistlichen und weltlichen

Inhalts)

Лейхтман Х. (ред.) Семиязычный словарь музыкальных терминов

Подождите немного. Документ загружается.